Ideje szakítani azzal a berögződéssel, hogy a művészeteknek csupán a kiállítóterekben, múzeumokban, vagy hangversenytermekben van a helye.
Pedig sokáig ez a trend volt a meghatározó, ha bármilyen kulturális értékkel bíró tárgy, performansz kikerült az utcára, nagy pislogás és néha bizony értetlenség követte. Pedig az utca szinte a játszótere is lehetne a művészeknek, és szerencsére egyre több ilyen sikeres akciót lehet ismerni.
Itt van rögtön az Utcazene Fesztivál Veszprémből, ahol egy hatalmas színpaddá válik a belváros, de említhetnénk a prágai Lenon-falat is, ahol a graffitisek élhetik ki kreatív energiájukat. A szobrászművészet viszont valahogy sohasem tört be a street art, azaz utcai művészet világába, már ami a gerillaszerű megjelenését illeti. Persze furcsa is lenne, ha egyik napról a másikra a város főterén hirtelen megjelenne egy komplett szoboregyüttes úgy, hogy egyébként senki nem tudott róla előtte. Pedig Kolodko Mihály pontosan valami ilyesmit csinál, de van egy fontos csavar az ő történetében.
A kárpátaljai származású művész aprólékosan elkészített szobrait gerillamód helyezi el a nagyvárosok utcáin. Számos ilyen szobor található a művész szülővárosában, Ungváron, de Budapesten és Vácott is fellelhető néhány alkotása, pár éve pedig már Veszprémben is van három Kolodko-szobor.
Kolodko véleménye szerint azok az idők már elmúltak, hogy egy szobor elkészítését központilag határozzák meg; teret kell engedni a művészek és az emberek érdeklődésének is. A nagyobb szobrok is először mindig kicsiben, makettszerűen készülnek el, viszont amíg ezek legtöbb esetben a raktár mélyén végzik, Kolodko Mihály gerillaművészként átadta az utca emberének őket, hogy aztán kutatni lehessen utánuk, majd mindenki átélje a felfedezés örömét.
Veszprémben három ilyen szobrocska is található, ezek is gondosan elrejtve a város különböző pontjain. Viszont itt nem a művész osont ki éjjel, hogy elhelyezze az alkotásait, hanem egy helyi vállalkozó, Török Balázs győzte meg arról, hogy Veszprémnek is készítsen ilyen kis szobrokat, kezdetben csak ők ketten tudták, hogy hova kerülnek majd ki. Akkor viszont már tényleg illúziórombolók lennénk, ha elárulnánk, pontosan merre vannak ezek.
