Amikor államalapító Szent István királyunk legfontosabb tetteit idézzük fel, legtöbbször a Koppánnyal vívott harca jelenik meg, amikor az is eldőlt, hogy Magyarország új irányt vesz és csatlakozik az európai keresztény államokhoz, vagy folytatja az ősi hite szerinti portyázó életmódot.
Ennek a történetnek mindenki ismeri a végét, valamint I. István uralkodásának tragédiáját is, amikor Imre herceg halála után fiú örökös nélkül kellett hátrahagynia országát. A kettő esemény közti időszakot azonban ritkábban idézik fel még a történészek is, pedig számos érdekességet tartalmaz, amelyekből még jobban megismerhetjük első királyunkat. Szent István nem csak egy volt a középkori uralkodók között, hanem egy széles látású politikus is. Jobban szerette diplomáciával rendezni a dolgokat, különböző békék és szövetségek megkötésével biztosítani országa előmenetelét a zavaros Európában. Többek közt megnyitotta az ország határait a jeruzsálemi zarándokút előtt, ezzel is gesztust gyakorolva a keresztény egyház felé, valamint szövetséget kötött a bizánci császárral. Ennek a szövetségnek állítólag az is a része volt, hogy Imre fiának bizánci görög felesége lesz, bár ezt a tényt hitelesen nagyon nehéz ezer év után megerősíteni. Hiába államalapító királyunk egyszülött fiáról van szó, Imre herceg élete még sok felderítésre váró titkot tartalmaz.
Az viszont nem rejtély, hanem szemmel látható és kézzelfogható bizonyíték van rá, hogy Veszprém határában egykor egy görög apácakolostor állt. A történészek úgy tartják, ezek az ortodox apácák Imre herceg bizánci feleségével együtt jöttek egyenesen a Veszprémvölgybe.
A megkopott 1000 éves papírok mellett persze legendák is születtek a helyről, amelyek aztán szájról szájra terjedve maradtak fent a mai napig. Ilyen az is, hogy ezen a veszprémi helyen hímezték azt a miseruhát, amit később magyar koronázási palásttá alakítottak át. Ráadásul a történet szerint maga Gizella királyné keze munkáját dicsérte ez a ruha. Hogy ez valóban így történt-e az minden bizonnyal már örökre rejtély marad.
A kolostor romjai mellett egy 18. században épült templom is megtalálható, ezt még a jezsuiták építették, viszont mivel Mária Terézia feloszlatta a birodalom területén a szerzetesrendet, az elkészült templomukat már nem tudták felszentelni. Ma a különleges akusztikája miatt koncerteket tartanak benne, amire biztos lenne néhány keresetlen szavuk az ortodox apácáknak.
