Sokan azt gondolják, a vásárok kizárólag az áruk cseréjéről szólnak, holott már a középkori emberek is tudták, hogy sokkal többről van itt szó.
A vásárokon ugyanis nem csak az áruk cseréltek gazdát, hanem az információk, pletykák is. Mindezek mellett új ismeretségek köttettek, egyszóval egy korabeli Facebook funkcióját látták el az ilyen összejövetelek. Annyira fontos volt a vásár napja, hogy az uralkodók sokszor ezeken az alkalmakon hirdettek is fontos rendeleteket, hiszen itt együtt volt mindenki, az információ pedig szájról szájra nagyon gyorsan terjedt. Magyarországon az államalapítás utáni években kezdtek elterjedni az ilyen események. A Kárpát-medencében elszórtan élő magyarság egy része ilyenkor találkozott egymással, ezzel is erősítve az akkor még gyerekcipőben járó államiságot.
Ezt az ünnepi eseményt minden évben május elején, Gizella névnaphoz legközelebbi hétvégén tartják meg. Olyan, mintha Veszprémnek lenne egy saját augusztus 20-ája. Az egész ünnepi forgatagban az ünnepelt pedig nem más, mint Gizella királyné, aki az államalapítás éveiben lerakta annak a Veszprémnek az alapjait, amit ma is ismerünk. Ilyenkor s kézműves vásárokban helyi és környékbeli termelők és művészek portékái közül lehet válogatni, de hogy tiszteljék a középkorból ránk maradt hagyományokat, színpadi előadások és ünnepi felvonulást is tartanak a városban. Ha pedig jókor és jó időben vagyunk a forgatag közepén, akár magával Gizella királynéval is lehet találkozni Veszprémben.
