A torinói ló - filmvetítés

16 éven aluliak számára nem ajánlott!

A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte. Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte.

Az alkotásban hat napon keresztül követjük apa és lánya mindennapjait a semmi közepén, egy elhagyatott tanyán.

Tarr Béla utolsó filmjét is azzal az alkotógárdával készítette el, amellyel a Kárhozat óta együtt dolgozott. A forgatókönyv alapjául ezúttal is Krasznahorkai László művei szolgáltak, a történet magja a "Legkésőbb Torinóban" című írásból, a kulcsmonológ a "Megjött Ézsaiás" című elbeszélésből származik. Téni Gábor producer mellett a rendező állandó zeneszerzője (Víg Mihály) és vágója (Hranitzky Ágnes) is egyenrangú alkotótársként jelenik meg.

Rendező: Tarr Béla, Hranitzky Ágnes
Forgatókönyvíró: Krasznahorkai László, Tarr Béla
Zeneszerző: Víg Mihály
Operatőr: Fred Kelemen
Producer: Téni Gábor
Vágó: Hranitzky Ágnes

A torinói ló a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a FIPRESCI-díj mellett a Zsűri nagydíját is megkapta. Mivel a rendező már a forgatás után bejelentette, hogy nem fog több filmet készíteni, A torinói lovat nehéz, sőt talán lehetetlen is önálló alkotásként, s nem pedig az életmű kontextusában értékelni. Sátántangó-kritikájában Esterházy Péter azt állította, hogy „Tarr addig-addig filmezett, míg majdnem megszüntette a filmet”. Azzal, hogy a rendező egy látványos gesztussal végül valóban szakított a mozival, még jobban megerősítette a kortárs szerzői filmvilágban kivívott kultikus státuszát.

Magyar-francia-német-svájci filmdráma, magyar nyelven | Rendező: Tarr Béla, Hranitzky Ágnes | Szereplők: Derzsi János, Bók Erika, Kormos Mihály, Ricsi | Cirko Film | 2011 | 150 perc | (16)