BotanicArt: Oázis / Szeptember

Szeptember 2. Főszerepben a szőlő
Van egy növény, amelyből nemcsak étel és ital születhet. Évezredek óta kultúrákat kötött össze, ünnepeket teremtett, költőket ihletett meg, festményeken szerepelt, és ott volt az emberi élet legfontosabb pillanatainál fő- vagy mellékszereplőként. Ez a növény nem más, mint a szőlő.
A szőlőből készülhet: friss gyümölcssaláta, must, szőlőlé, lekvár és dzsem, szőlőzselé, mazsola, ecet, szőlőmagolaj, párlat, bor és még rengeteg étel-ital…
Vannak speciális magyar készítmények is, amelyek a szőlő levéből születnek: ilyen a fröccs ¬ amelynek számtalan variációja létezik – és ilyen a Traubisoda, amely egy generáció ikonikus üdítőitala volt.

Szeptember 9. „Babett Afrikában”
Két különleges film, a Távol Afrikától és a Babette lakomája világát kapcsoljuk össze Karen Blixen életén, történetein és gasztronómiai emlékein keresztül. A dán írónő számára az étel nem pusztán táplálék, hanem emlék, kultúra, közösség és az emberi kapcsolatok egyik legszebb kifejezőeszköze. Az afrikai farm világa, a kávé, a vadon termő és helyi alapanyagok éppúgy megjelennek, mint a francia konyha kifinomult ünnepe Babette lakomájában. A két történet között az étel teremt hidat Afrika és Európa, egyszerűség és elegancia, mindennapok és ünnep között. Karen Blixen műveiben a gasztronómia az emlékezés, az otthonteremtés és az önzetlen ajándékozás nyelvévé válik.

Szeptember 16. Gasztroemlékek: A csatkai búcsú. Roma gasztrohagyományok
A csatkai búcsú vallási zarándoklat, közösségi ünnep a családi hagyományok és találkozások látványos színtere. A Csatka-Szentkút köré szerveződő búcsúban a hit, a zene, a viselet és a vendéglátás sajátos egységet alkot. De mi kerül a hosszú családi asztalokra, mit visznek magukkal otthonról, és miért olyan fontos része az ünnepnek a közös étkezés? A bodagtól és a hagyományos fogásoktól a bőséges búcsúi lakomákig a gasztronómia a roma közösségi emlékezet egyik hordozója is. Az előadás azt járja körül, hogyan őrződnek és változnak ezek az ízek, és miként mesélnek az ételek családról, összetartozásról, hitről és ünnepről.

Szeptember 23. Szent Mihály napi hagyományok
Szent Mihály napja az őszi számadás, a pásztorok és a betakarítás idejének fontos határnapja volt, amelyhez számos étkezési és közösségi szokás kapcsolódott. Megidézzük a bográcsban készülő pásztorételeket, köztük a tartalmas pásztortarhonyát, amely jól illeszkedett a pásztorélet egyszerű, mégis laktató konyhájához. Szent Mihály környéke egyben az őszi lakodalmak időszaka is volt, amikor a közösségi ünnepek asztalára gazdagabb, ünnepi ételek kerültek. Megismerjük a „kisfarsang” elnevezés mögött rejlő hagyományt is, hiszen a Mihály-naptól Katalin napjáig tartó időszak a régi falusi életben a lakodalmak, bálok és társas összejövetelek kedvelt időszaka volt. Szent Mihály napja így nemcsak egy naptári határnap, hanem az őszi ízek, közösségi ünnepek és régi életformák találkozási pontja is.

Szeptember 30. A kávé világnapja (szeptember 29)
Ismét egy illatos gasztronómiai időutazásra invitáljuk a hallgatóságot Taba Balázs kalauzolásával. Megidézzük a különböző nemzetek jellegzetes kávézási szokásait és kávékészítési módjait. Vajon mi a különbség az eszpresszó, a török kávé, a cappuccino vagy éppen a bécsi kávé között – és mit árul el egy nép gasztronómiájáról az, ahogyan a kávéját issza? A kávé természetesen nemcsak ital: sütemények, desszertek, likőrök és sós ételek izgalmas alapanyaga is lehet. Megtudhatjuk azt is, hogyan lépett ki a kávé a reggeli ital szerepéből, és hogyan vált koktélalapanyaggá, desszertté és elegáns aperitiffé.
Vendég: Taba Balázs, barista

A program során az ételek oktatási célból készülnek, fogyasztásuk saját felelősségre lehetséges.

További információ ezen a linken érhető el.