Költők egymás közt - Zalán Tibor és Dr. Ladányi István

Zalán Tibor József Attila-díjas költő, író, dramaturg, akinek munkásságát Babérkoszorúval és számos más rangos elismeréssel jutalmazták. Líráját a személyes vallomás és a formai kísérletezés kettőssége jellemzi: a Papírváros kötetei a város és az emlékezet labirintusát járják be, a Reménytelenek a veszteség és a létezés határhelyzeteit kutatja. A Lovak reggelije című verseskönyv kapcsán írja róla Bakonyi István: „Zalán Tibor költészete mögött ott az egész magyar lírai hagyomány. Balassi, Ady, József Attila vagy éppen Kassák nevét idézhetjük vele kapcsolatban. Van úgy, hogy bele is bújunk egy‐egy költőelőd bőrébe. Megidézi az évszázadok hangját, és azt transzformálja át a sajátjába. Sok húron játszik tehát. Nagy lélegzetű műveket és miniatűröket ír, a pillanat és az örökkévalóság jegyében. És keresi a végső kérdésekre adandó válaszokat, még ha oly reménytelenek is azok.”
Zalán Tibor, aki elsősorban költőnek vallja magát, elismert drámaíró, hangjátékszerző, gyakorló dramaturg. Dalszövegei révén pedig új kapcsolódási pontokat teremtett költészet és zene között.

Dr. Ladányi István költő, műfordító, kritikus, a Pannon Egyetem docense, az Ex Symposion irodalmi-művészeti folyóirat és a Séd kritikai lap szerkesztője, korábban a Sziveri János Intézet vezetője. Kutatói munkájában központi helyet foglalnak el a közép-európai és kisebbségi irodalmak, valamint az ezek közötti átjárások kérdései. A Megújuló befejezetlenség című kötetében az újvidéki neoavantgárd folyóirat, az Új Symposion történetét és szellemi arculatát vizsgálja, feltárva mély beágyazódását a magyar és a délszláv kulturális térben. Esszékötete, a Távolságmutató az irodalom és a reflexió határvidékeit járja be, míg lírájában a személyes tér és az identitás kérdései kapnak hangsúlyt. Műfordítóként Robert Perišić Hajó Isszára című regényét tolmácsolta magyar nyelven. Tudományos és közösségi tevékenységét Veszprém városa és a Pannon Egyetem Volkra Ottó-díjjal ismerte el.
Az est során két különböző alkotói világ kerül egymás mellé, amelyek találkozása nemcsak izgalmas szakmai párbeszédet ígér költészetről, irodalomról és a közép-európai tapasztalatokról, hanem személyes, élő beszélgetést is, amely a közönség számára új nézőpontokat és gondolatokat nyithat meg.

A beszélgetések a kiállításban lesznek, az oda érvényes belépőjeggyel látogathatók.