Testvér-tehetség. Nagy László és Kondor Béla vizuális művészete

Testvér-tehetség. Nagy László és Kondor Béla vizuális művészete címmel az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum együttműködésében, a Nagy László 100 emlékév alkalmából Veszprémben nyílik meg az emlékév első kiállítása. A tárlat Nagy László és Kondor Béla összefonódó életútján keresztül mutatja be kettejük képzőművészeti világát, barátságuk emléknyomait és illusztrációs munkásságukat.

Nagy László (1925–1978) költőként ismert, Kondor Béla (1931–1972) festőként és grafikusként. Mindketten mind a két művészeti ágban alkottak és gazdag alkotóművészeti, költészeti és tárgyalkotói örökséget hagytak az utókorra. Otthonosan mozogtak az irodalom és a képzőművészet területén, bár Nagy László esetében ez csak a halála után lett szélesebb körben ismert, ahogy Kondor Bélára, mint költőre is ritkán gondolunk. Meghatározó szereplői voltak az 1960–1970-es évek kulturális színterének. Barátságuknak Kondor 1972-es halála után állított emléket Nagy több versében, képversében, prózájában és festményén. A tárlat különlegessége is ebben rejlik, ugyanis ritka, hogy két önmagában is megálló életmű esetében a barátok közötti kapcsolat és művészeti oda- és visszaolvasások kerülnének a fókuszba.

A kiállítás nem költészetükre, hanem a határátlépésekre, képek és szövegek illusztrációs tevékenységükben kibontakozó viszonyára helyezi a hangsúlyt. A szöveg és a kép közötti kölcsönhatásokra és értelmezéseikre. Versillusztrációkon keresztül azt vizsgálja, hogy Kondor és Nagy hogyan fordította képpé a verseket, a képeket verssé, vagy esetleg képverssé. Nagy 1966-os Arccal a tengernek című verskötetét Kondor illusztrálta, míg az 1966-os Dylan Thomas összegyűjtött verseinek kötetét Nagy és Kondor is, bár ő csak 1972-ben az Élet és Irodalom felkérésére. Az ÉS-nek közel 20 éven át volt képszerkesztője Nagy László. Nemcsak Kondornak, hanem a korszak megannyi grafikusának biztosított publikálási és megélhetési lehetőséget a Kádár-rendszer dinamikusan változó kultúrpolitikai színterében.

Az időszaki kiállításon első ízben kerülnek bemutatásra azok az MNMKK PIM-be került Nagy László kéziratos hagyatékban fellelhető jegyzetfüzetek másolatai, amelyekben Nagy László rajzos vázlatait készítette az Arccal a tengernek c. kötethez, Szécsi Margit versesköteteihez és Dylan Thomas verseihez. A tárlat abban is egyedülálló, hogy Kondor Béla 1964-es Johanna, Jeanne d'Arc című festménye ismét látható több mint 20 év után.

A kiállítás 2025. október 1-ig tekinthető meg.

Kurátor: Madár Mária

Látványterv: Kemény Gyula

Grafikai arculat és tipográfia: Széki András

Nagy László 100 emlékév grafikai arculat: Csuport Andrea

Kölcsönadók: Antal-Lusztig Gyűjtemény, Debrecen; BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár; MNMKK – PIM, Nagy László örökösei; Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Képek forrása: LDM, MNMKK PIM, Birtalan Zsolt, Gál Csaba