Veszprém számos lehetőséget nyújt az aktív kikapcsolódásra vágyók számára. Kilátóinak meglátogatása akár egy egynapos kirándulás programja is lehet, mely során megismerhetjük a városnak és környékének lenyűgöző látképét.
A 'Veszprém' szó nyelvészek szerint a szláv eredetű összetett szóból, a 'bezprim'-ből származik, melynek jelentése egyenetlen. Valóban igaz ez a jelző városunkra, hiszen hét dombra épült, a Dunántúl Rómájának is nevezik. Nem véletlen tehát, hogy akár nyolc kilátópontot is talál az a turista, aki a jelentős szintkülönbségek legyőzésére vállalkozik a királynék városában. Dombok, völgyek, tornyok és a Viadukt... Túrabakancsot fel, kamerát a nyakunkba és már indulhatunk is! Garantáljuk a kalóriaégetést, a vádlierősítést, a veszprémi szelet és nem utolsó sorban a panorámatúra nyújtotta felejthetetlen élményeket és szebbnél szebb fotókat a fényképezőgép memóriakártyáján.
A Vár utca végén emelkedő kilátóbástyánál áll az első magyar királyi pár, Szent István király és Gizella királyné szobra, mely Veszprém szimbólumává lett. Innen a Szent István völgyhidat, a felújított Séd-völgyet és a Benedek-hegyet, valamint a Bakony vonulatait is kiválóan láthatjuk.
A 48 méter magas torony Veszprém egyik jelképe, melyet eredetileg őrtoronynak szántak, majd tűzfigyelési célokra építettek újjá. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Kertjében a Veszprémi Pantheont tekinthetjük meg.
A Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház mögött, a vár északi oldalán kikövezett keskeny lépcsősoron érünk le a Szent Benedek-hegyre, mely honfoglaló őseink temetkezési helye volt. A több mint 100 éves kőkereszt mellé érkezve gyönyörködhetünk a Veszprémi Várban, a Séd völgyében, és a Cserhát városrészt is beláthatjuk.
Veszprém egyik híres jelképe a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt, a kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságba emelt Szent István völgyhíd. Magyarország egyik legnagyobb és legszebb völgyhídjának tervezője Folly Róbert volt. Kaptassunk fel a lépcsősoron a Viadukt tetejére, vagy ha ehhez nincs kedvünk, a belvárosból kisétálva, a Dózsa György úton haladva kényelmesen elérhetjük.
A Harmat utcai kilátó különlegessége, hogy a Veszprémi Vár sziluettjét és a Viaduktot ugyanazon pontról szemlélhetjük. Így egy helyen kaphatjuk lencsevégre Veszprém két legismertebb szimbólumát.
Az alapoktól újjáépített 22 méter magas építmény már messziről kiszúrható a fák között. A Veszprémi Állatkert felső parkolójától mintegy tízperces sétával érhető el a Gulya-dombi Parkerdőben.
A farönkökből épült, fosszília alaprajzot formázó, különleges Jutas Vitéz kilátót az Aranyosvölgyön végighaladva (Fenyves utca) közelíthetjük meg. A 6,15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy látható, háttérben a város és a Vár páratlan sziluettjével.
Az ezer éves városrész, a Szent Miklós-szeg dombján (volt Kálvária-domb) helyezkedett el az iparosok és kereskedők védőszentjéről elnevezett Szent Miklós templom, melynek újonnan feltárt romjait és környezetét 2006. májusában adták át. A volt Kálvária-domb tetejéről az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat, a Színészházat és az egyetemi városrészt láthatjuk.
