2025. augusztus 31.

Augusztus utolsó szombatján egynapos minifesztiválra várta a képzőművészet szerelmeseit a Művészetek Háza Veszprém és a Japán Centrum.

Belépve az S-stúdióba egy egészen különleges témájú kiállítás várja az érdeklődőket. Ismét kiderült, a sport és a művészet igen szépen összeérhet: Szombaton 11-kor megnyílt Daimon mester és tanítványának, Kato Madoka kiállítása.

A „Sumō" mint szertartás, versenysport, illetve szórakozás ősidők óta a japánok életének szerves része volt. A sumō a képzőművészetben is megjelent, így például a 18. század második felében az „ukiyo-e” néven ismert fametszet művészetben, ahol népszerű birkózókat, küzdelmeiket és hagyományos öltözetüket örökítették meg.

Napjainkban Kinoshita Daimon képzőművész mester az egyetlen hivatalosan elismert sumō festő, akinek alkotásai ugyanazzal a hagyományos technikával készülnek, mint az Edo-korszakban (1603-1867), és továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek.

Tomokó

Edo-korszak: Az Edo-kor a japán történelem 1603 és 1868 közötti időszaka volt, amelyet a Tokugava-sógunátus uralt, és amelyet gazdasági növekedés, szigorú társadalmi rend, az ország elzárkózása (szakoku) és a béke jellemezte. Ez a korszak a Meidzsi-restaurációval zárult, amikor a hatalom visszakerült a császárhoz, és Japán megkezdte modernizációját. Az Edo-korban virágzott a kultúra, így például a kabuki színház, a bunraku bábszínház, a haiku költészet és az ukijo-e fametszet művészet. 

A kiállításmegnyitón elsőként Grászli Bernadett, a Művészetek Háza igazgatója köszöntötte a megjelenteket, és részletesen is beszámolt a falakon látható alkotások elkészítési folyamatáról.

Az eseményen tiszteletét tette Ancsin László, a Magyar Sumo Szövetség elnöke, aki ünnepélyes beszédében elmondta, az idei év igen különleges az ország számára, hiszen Európa-bajnokságot szerveztek Szigetszentmiklóson, ennek kapcsán ismerte meg Tomokót, a Japán Centrum vezetőjét. A kiállítás anyaga az említett versenyen is megtekinthető volt. A sumó bár sport, sokkal inkább egy életforma, véli Ancsin László, majd részletesen mesélt a sumó versenyek világáról, hangulatáról.

A versenyek rituálékra épülnek: van egy mester, hozzá kapcsolódnak fiatalok és idősebbek, együtt élnek, mindent közösen csinálnak, együtt töltik az egész napot. 

Hazánkban a sumo európai változata honosodott meg, így félre kell tenni a sztereotípiákat! Ez egy küzdősport, ahol súlycsoportok vannak. A sumoban nem csak a fizikai képességek számítanak, hanem a koncentráció, a pszichés felkészültség is! Az edzések kemények, a versenyeken pedig izgalmas, pörgős küzdelmeket lehet látni.

Kimonókiállítás és – előadás

A délután Dr. Kocsis Tímea 20 éve gyűjtött kimonókollekciójából válogatott tárlattal folytatódott. A gyűjtemény olyan különleges darabokat is tartalmaz, amelyek kora meghaladja a 100 évet.

Shodō Japán kalligráfia kiállításmegnyitó

Kazuki Jade Mitsui, shodō művész hatéves korában vett először ecsetet a kezébe, majd középiskolásként, a 8. évfolyamon megszerezte a Japán Kalligráfiai Szövetség legmagasabb fokozatát. Jelenleg kalligráfiára épülő dizájncéget vezet, miközben belföldön és külföldön is számos egyéni kiállítást és eseményt rendez.

Az esemény a jövő évben megvalósításra kerülő „KYŌSŌ – projekt” előkészítő programeleme. A KYŌ-SŌ jelentése: 響= hang, visszhang, rezonancia 創= alkotás, létrehozás. A projekt célja, hogy japán és magyar művészek a zene és a képzőművészet területén kulturális csere révén kapcsolódjanak egymáshoz.

A cikk forrása: vehir.hu
Szerző: Szabó Eszter
Fotós: Vámosi Patrik