Október 5-én újraszentelik az ezeréves múltra visszatekintő, megújult Szent Mihály Főszékesegyházat, az ősz folyamán pedig a veszprémi várnegyed több épülete is megnyílik a látogatók előtt.
„A Szent Mihály Főszékesegyház a főegyházmegye szíve, és falaiban a mai napig ott vannak a Boldog Gizella által alapított egykori székesegyház építőkövei. A hitet tárgyi emlékekkel is szeretnénk erősíteni, a térben viszontláthatjuk őseink igyekezetét. Ennek jegyében választottuk ki a székesegyház újraszentelésének dátumát is: október 5-én lesz, éppúgy, ahogyan 1910-ben, az akkori megújítás, átalakítás után” – mondja Dr. Udvardy György veszprémi érsek.
A veszprémi főszékesegyház az egyik legősibb magyar templom: Gizella királyné alapította, építése 1030-1040 körül kezdődhetett meg. A következő évszázadokban többször újjáépítették, legutóbb 1907 és 1910 között, neoromán stílusban. A főszékesegyház restaurálása, megújítása már 2023-ban lezárult, nemrég azonban az altemplomban zajló munkálatok is befejeződtek, így a teljes épületet megnyitják a hívek és az érdeklődők előtt. A bazilikát 2025. október 5-én, a 15 órai ünnepi szentmisén szenteli újra Dr. Udvardy György érsek.
Rengeteg program várja a Szent Mihály-napokra érkezőket is
A Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelése lesz a 2025-ös Szent Mihály-napok kiemelt eseménye. A veszprémi várnegyedbe látogatókat gazdag programsorozat várja, amelynek első eseménye szeptember 25-én és 26-án a Vitéz Boleszláv és Közép-Európa születése című tudományos konferencia lesz, amelynek a megújult Érseki Palota ad majd otthont.
A szeptember 27–28-i hétvégén Szent Mihály-napi vezetett sétákon, kiállításokon, zenés áhítaton és ünnepi szentmisén, hangversenyeken, pódiumbeszélgetéseken, a Veszprémi Érseki Pincészet borkóstolóján, valamint a „Gofrizz a pappal, szerzetessel!” elnevezésű programon is részt vehetnek az érdeklődők. A gyerekekkel érkezők is több rendezvény közül választhatnak: csatlakozhatnak a „Küldetés Szent Mihály nyomdokán” játékhoz, a Biró-Giczey Ház kreatív alkotóudvarában templommakettet, családi címert, ablakdíszeket készíthetnek, de a logikájukat is próbára tehetik.
A Szent Mihály-napok több programja a szeptember 6-án boldoggá avatott Bódi Mária Magdolnához kapcsolódik. „Szeretnénk, ha minél többen megismernék a 24 évesen vértanúhalált halt Magdit, akinek élete mindannyiunk számára inspiráló lehet. Földi maradványai a boldoggá avatást követően a Szent Mihály Főszékesegyház Szent Imre-oltáránál kaptak helyet. A Szent Mihály-napokon játékos formában is közelebb kerülhet hozzá gyermek, fiatal, felnőtt, család egyaránt” – mondja Loószné Dömötör Enikő, a Veszprémi Érsekség irodavezetője. Az érdeklődők megtekinthetik a vértanú életéről szóló roll-up kiállítást, valamint „Az év kiállítása 2025” díjra jelölt Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című tárlatot, részt vehetnek egy izgalmas, interaktív kódfejtő MagdiTouron, valamint a Bódi Mária Magdolna életéről szóló kvízjátékon, a gyerekek pedig „magdis” utazókavicsokat festhetnek.
Egyre több épületet fedezhetünk fel a veszprémi várnegyedben
Októbertől megkezdődik a veszprémi várnegyed elkészült épületeinek ütemezett átadása is. A látogatókat hétvégenként megújult tartalommal várják majd a már jól ismert várséták. Ezeken az alkalmakon az érdeklődők megtekinthetik a Szent Mihály Főszékesegyházat és annak altemplomát, ahol Padányi Biró Mártonnak, a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének monumentális, több mint 260 éves síremléke áll.
A várséták során megnyitják az érdeklődők előtt az Érseki Palota metszet- és portrétermét, szalonjait, valamint a dísztermet, ahol Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festőjének, Johann Ignaz Cimbalnak az alkotásait közel eredeti pompájukban csodálhatják meg. Kiemelt alkalmakon az érseki kápolna és a Koller-könyvtár is látogatható lesz.
A vezetett séták érintik majd a 13. századi, kétszintes Gizella Kápolnát, valamint a várnegyed egyik legősibb emlékét, a Szent György Kápolnát, ahol a legenda szerint Szent Imre herceg tisztasági fogadalmat tett, és amely az elmúlt időszakban visszanyerte eredeti, liturgikus funkcióját, így keresztelőkápolnaként várja a hívőket és a látogatókat.
Forrás: vehir.hu
Fotó: Nagy Lajos
