A Biró–Giczey Ház a veszprémi várnegyed egyik kiemelt épülete, amely ma az Érsekségi Turisztikai Központnak ad otthont. Az épület kiállításokkal, ajándékbolttal és látogatói terekkel várja az érkezőket, egyben a vezetett várséták indulópontja is. Innen nyílik lehetőség arra, hogy a látogatók szervezett formában fedezzék fel a várnegyed legfontosabb helyszíneit. Különleges élmény mindezt a jelenlegi megújulás időszakában átélni, amikor a történeti környezet új összefüggésekben válik láthatóvá.
Nyitvatartás elérhető ezen a linken.
A Dubniczay-ház és a Szent István templom között, az Érseki Palotával szemben elhelyezkedő Biró-Giczey Ház nevét építtetőiről kapta. Az épület földszinti részét Padányi Biró Márton (1745–1762) püspök még kanonoki szolgálata idején építtette 1733-ban, Tietharth József veszprémi építőmester tervei alapján. Ekkor készült el az épület északi és a várfalra támaszkodó nyugati szárnya is. A házat elköltözésekor a szemináriumnak adta át. Régészeti feltárásokból tudjuk, hogy a püspök építkezése előtt két, az 1600-as évek derekán épült nemesi család háza állt a területen (Véghely- és Roboz-telkek).
A timpanonnal díszített, oromfalas emeleti rész 1772-től készült két fázisban, Giczey István őrkanonok megrendelésére. Az építkezés során a Padányi-féle épületet jelentősen visszabontották, s az alapfalakat felhasználva bővítették mai emeletes formájára. A kapun található zárókő alapján valószínűleg 1780-ig tartottak a munkálatok. Feltételezik, hogy az emeletráépítések tervezője Fellner Jakab közvetlen munkatársai közül került ki. A hátsó udvaron lévő szárny és a kis épület a 19. század elejéig több lépésben alakult ki. Elkészültekor a város legszebb épületének tartották.
A két építtetőről elnevezett ház utcafronti részén a kis kiugrású középrizalitot egy háromszögű oromzat zárja le. A timpanonban látható kör alakú érseki címer a közelmúltban készült. Az udvarra egy kosáríves, kőkeretes kapun keresztül juthatunk be. Az udvar északi oldalán keresztboltozatos tornác húzódik. A ház alsó szintjén eredetileg hat szoba, egy nagyobb és egy kisebb konyha, valamint egy csűr kapott helyet. Ezt később az emeleti szobák egészítették ki: hálószoba, ebédlő, egy kisebb lakószoba, valamint egy könyvtárszoba. A valaha volt kanonoki hálószoba mennyezeti szekkóján négy Puttó ábrázolás, a négy tudomány – teológia, literatúra, asztrológia és geográfia – szimbóluma szerepel. Az egykori ebédlő falmezőin kert- és tájképábrázolások, valamint különböző mitológiai jelenetek kerültek elő.
Az 1909-es tűzvész során az eredeti manzárdtető is leégett, a rendbetétel után a ház új nyeregtetőt kapott. Az épületet 2005-ig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a Magyar Geológiai Szolgálat területi irodája használta. 2011-ben egy komplex műemléki helyreállítást végeztek az épületen, mely során a restaurátorok a régi cserépkályhákat, a barokk ajtókat, valamint a lépcsőházat is helyreállították, emellett az eredeti lépcsőkorlátokat, ablakokat, ajtókat és burkolatokat is restaurálva helyezték vissza eredeti helyükre. A munkálatok után nyílt meg az épületben a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ, amely 2021-ig működött itt, majd felújítását követően 2023 májusában nyílt újra, Érseki Turisztikai Központ néven.
Forrás: Érseki Turisztikai Központ
A kétszintes, pincével ellátott épületben a termeket a padlótól a mennyezetig értékes szekkók (a freskóhoz hasonló, annál elterjedtebb, olcsóbb falfestési technika) díszítik, melyek 18. századi olasz festők munkái. Ezek nagy része tájat, parkot ábrázol, a mennyezeteken pedig az ég jelenik meg. Több helyiségben madarak ábrázolása is látható, ami miatt a házat sokáig csak „madaras házként” emlegették Veszprém lakói.
Forrás: Érseki Turisztikai Központ
