1569-ben említik először térképfeljegyzésben, de feltételezhetően a kút a várral egyidős. 1767-ig használták, majd ezt követően törmelékkel kezdték el feltölteni. A kút díszesen faragott kávája 1936-ban készült, Vetési Albert püspök jóvoltából.
1964–65-ben próbálták meg először feltárni és kitisztítani a kutat. Akkor 30 méteres mélységig jutottak, de nem sikerült tisztázni, hogy kútról, avagy ciszternáról (sziklába vájt vízgyűjtőről) van-e szó.
2002-ben kezdődött feltárási munkálatok során számtalan leletet találtak. A felső fél méterben a turisták által beledobált kb. 250 kg-nyi „szerencse” pénzérmét gyűjtöttek össze. Lejjebb találtak régi fa alkatrészeket, szegeket, óntányért, cserépkorsók-, kerámia- és üvegtöredékek, rézpénzt és lópatkót is. De a legértékesebb lelet egy 17 méter hosszú, kézzel kovácsolt lánc volt.
40,7 m-en érték el a kút alját (ez a Vár-hegy és a Benedek-hegy lábánál folyó Séd-patak szintje alatti 3,7 métert jelent), ahol karsztvizet találtak. Ez látta el a kutat vízzel, amelyben manapság is 3,5–4 m-es víz áll.
A szépen felújított kútház és a kút mélyének megtekintése után ne felejtsünk el egy pillantást vetni a feltárásnak emléket állító kis táblácskára is.
