A Dózsa György utca 4. szám alatti épület falán láthatjuk Ruzitska Ignác hegedűművész emléktábláját, amelyet Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2017-ben, a művész születésének 240. évfordulóján állított.
Ruzitska Ignác Lavotta Jánossal, valamint személyes jó barátaival, Bihary Jánossal és Csermák Antallal együtt a reformkori verbunkos zene nagy alakja. 1777-ben Pozsony mellett, Bazinban született, majd Pozsonyban tanult hegedűt. 1800-ban pályázott a veszprémi káptalan zenekarának koncertmesteri és szólóhegedűsi állására, amelyet el is nyert, s így igen fiatalon, 23 évesen ő lett a Szent Mihály Székesegyház zenekarvezetője, koncertmestere.
Ez az időszak, a 18-19. század fordulója a város zenei életének fénykora volt. Az európai műveltségű Bajzáth József püspök, aki 1777-től 1802-ig, haláláig volt hivatalban, újjászervezte Veszprém zenei életét: magasan képzett, profi zenészeket alkalmazott, akik a dómban játszottak, és emellett zenélni tanították a város polgárait is. Ruzitska is így került Veszprémbe. 1800 körül Veszprémben alapított családot, s 1833-ban bekövetkezett haláláig elévülhetetlen érdemeket szerzett a városi polgárok zenei műveltségének kiterjesztésében, hangszeres oktatásában.
Kortársa, Csermák Antal, a bohém vándormuzsikus élete utolsó négy évét töltötte Veszprémben, 1818 és 1822 között. Ruzitska felkarolta, barátjaként támogatta a szegénységben és betegségben élő hegedűművészt, zeneszerzőt, akinek dallamait Ruzitska maga jegyezte le. Neki is köszönhetjük tehát, hogy fennmaradt az utókor számára Csermák Antal Verbunkosa, melyet minden egész órakor a Tűztoronyból hallhatunk. Csermák hegedűjátéka nyomán táncokat is lejegyzett tőle, amelyeket később kiadott a Magyar nóták Veszprém vármegyéből című sorozatban.
