Magyarország Kormánya jelentős támogatást nyújtott a Veszprémi Érsekségnek – az Európa Kulturális Fővárosa eseményéhez kapcsolódva –, hogy a Főegyházmegye szíve, a veszprémi vár jelentős, történelmi jelentőségű megújuláson mehessen át. Ezúton is szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a Veszprémi Várnegyedben zajló felújítási munkálatok első üteme befejeződött, így a Veszprémi Érsekségnek alkalma nyílt több kiállítótér és vendéglátó egység megnyitására, azonban a következő épületek továbbra is korlátozottan látogathatók:
- Érseki Palota (vezetett várséták keretében látogatható. Bővebb információ itt.)
- Szent Mihály Főszékesegyház (a miserendhez igazodva egyedi nyitvatartással várja a látogatókat. Bővebb információ itt.)
- Boldog Gizella Kápolna (vezetett várséták keretében látogatható. Bővebb információ itt.)
- Szent György Kápolna (vezetett várséták keretében látogatható. Bővebb információ itt.)
- Boldog Gizella Gyűjtemény
A felújításról bővebb információért kérjük látogassanak el a https://www.facebook.com/aveszpremivarnegyedmegujulasa oldalra, ahol folyamatosan friss információval szolgálnak.
Köszönjük megértésüket és türelmüket, várjuk Önöket a jövőben!
Veszprém legkorábbi építészeti emléke - a középkori oklevelekben többször említett kápolna - a székesegyház északi oldalán található. A kápolna első formájában egyterű körkápolna, rotunda volt, félkörívesen záródó szentéllyel. A rotunda valószínűleg a székesegyház építését megelőzően épülhetett, mivel főtengelyük iránya (tájolása) sem azonos. A kápolna egyházjogi helyzete vagy keresztelő egyház (ecclesia baptismalis), vagy királyi kápolna (capella regia) lehetett. A kápolna nevét (patrociniumát) talán Szt István 1016 és 1018 közötti bizánci szövetségével lehet összefüggésbe hozni. Ugyanis itt őrizték azt a bolgároktól közösen zsákmányolt Szent György fejereklyét, melyet Bazileosz bizánci császár első királyunknak adott a bolgárok felett aratott győzelme emlékére. A Szt György-ereklyéhez sokan zarándokoltak, búcsújáró hely lett (melyet 1401-ben maga Zsigmond király is felkeresett). A búcsújárók nagy létszáma ad magyarázatot a Szent György Kápolna küszöbkövébe vésett figyelmeztetésre: „In limine non sedeto” – Ne üljetek a küszöbre!
A 13. sz. második harmadában a rotundát lebontották és helyén a székesegyházzal most már párhuzamos tengelyű, nyolcszög alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát építettek.
A későbbiekben Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újra festette és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit a későbbi ásatás felszínre hozta. Vetésit a Szent György Kápolnában temették el, de sírját a 18. században barbár módon feldúlták. A kápolnát a 18. század során a székesegyház észak felé történő bővítésekor részben lebontották. Ugyanekkor épült a szomszédos szeminárium is, amely viszont a kápolna teljes északi oldalát semmisítette meg.
Az 1950-es években a Szent Mihály Főszékesegyház mögötti egykori Nagyszeminárium épületéből egy este a szomszédos udvarra ugráltak ki az ott lakó diákok, ahol beszakadt alattuk a talaj. Nem esett bajuk, de így megtalálták a már rég elfeledett Szent György Kápolnát.
Napjainkban a kápolna bejáratát Szent Imre herceg szobra mögött találjuk. Szent Imre, az egykori trónörökös, Szent István és Gizella gyermeke a fiatalok védőszentje. Imre herceg egyik veszprémi tartózkodása idején ezen a helyen, a Szt Györgynek „ódon és nagyon régi” veszprémi egyházában tette fogadalmát.
Szent Imre szobrát Erdey Dezső 1940-ben készítette. Az alkotó nem a szent életű bálványt ábrázolta, hanem az István király örökébe lépő erőteljes, határozott trónörököst. A szobor kifejezetten erre a helyre készült, ezért úgynevezett egy nézetű alkotás. A hátát takaró köpeny nélkülöz minden részletábrázolást. A Szent György Kápolna oldalfalán Kő Pál szobrászművész 1988-ban készített domborműve is látható. A dombormű jegyei a kora középkort is eszünkbe juttathatják. A historizáló ábrázolás illeszkedik a szintén középkori stílust hordozó székesegyházhoz.
„Megtörtént, hogy mikor egyik éjjel titokban, csupán egyetlen szolgát magához véve imádkozni ment abba az igen ősi és ódon templomba, amit Veszprém városában Krisztus drága vértanújának, Györgynek a tiszteletére építettek, hogy ott imádságba merülve magában azt fontolgassa, milyen még kedvesebb dolgot ajánlhat fel Istennek, hirtelen nagy ragyogással világosság árasztotta el az egész templomot. Isteni hang bent a magasban így szólt: "A legkiválóbb dolog a szüzesség! Lelked és tested szüzességét kívánom tőled. Ezt ajánld fel, ebben a szándékodban tarts ki!" Ő azonban magában nem bízott, hanem mint igaz gyógyszeréhez, a kegyelemhez menekülve mondta: "Uram, Istenem! Világmindenség gondviselője és az emberi gyengeség segítője, aki a fejedelmek lelkét összetöröd, aki rettenetesnek mutatkozol a föld uralkodói előtt, teljesítsd bennem akaratodat, és a káros szenvedélyeket, amik a lélek ellen küzdenek, irgalmasságod hatalmával oltsd ki". Így hát Szent Imre ebben az órában az isteni vigasztalás igéjével megerősödött, s ezt a titkot magában megőrizte. Annak a szolgának pedig, aki ennél az isteni beszélgetésnél és máskor is legtöbbször egyedül volt jelen, könyörögve megparancsolta, hogy ezt a dolgot haláláig senkinek fel ne tárja. Ezek és erényeinek igen sok jele, amiket lelkének titkos kamrájába zárt, Szent Imrében rejtve voltak, míg végül is eltört az edény, és a kenet illata szétáradt, s mindenki felfedezte…”
Forrás: Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ
Veszprémben egy további szobra is megtalálható Szent Imrének.
A Szent Imre téren 2017-től a Lantos Györgyi által megmintázott mellszobor látható, a lakitelki Népfőiskola Alapítvány és a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány ajándékaként. Ez a szobor egy kifejezetten modern, divatosan borostás arcú férfit ábrázol. Páncélingét Anjou-liliomok díszítik. Ez ne tévesszen meg senkit: már a honfoglaláskori tarsolylemezeken is megtalálható ez a motívum, nem az Anjou időkből való.
