Magyarország Kormánya jelentős támogatást nyújtott a Veszprémi Érsekségnek – az Európa Kulturális Fővárosa eseményéhez kapcsolódva –, hogy a Főegyházmegye szíve, a veszprémi vár jelentős, történelmi jelentőségű megújuláson mehessen át. Ezúton is szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a Veszprémi Várnegyedben zajló felújítási munkálatok első üteme befejeződött, így a Veszprémi Érsekségnek alkalma nyílt több kiállítótér és vendéglátó egység megnyitására, azonban a következő épületek továbbra is korlátozottan látogathatók:
- Érseki Palota
- Szent Mihály Főszékesegyház (a miserendhez igazodva egyedi nyitvatartással várja a látogatókat. Bővebb információ itt.)
- Boldog Gizella Kápolna
- Szent György Kápolna
- Boldog Gizella Gyűjtemény
A felújításról bővebb információért kérjük látogassanak el a https://www.facebook.com/aveszpremivarnegyedmegujulasa oldalra, ahol folyamatosan friss információval szolgálnak.
A felújítási munkálatok teljes befejezése várhatóan 2025-ben történik meg.
Köszönjük megértésüket és türelmüket, várjuk Önöket a jövőben!
Veszprém legkorábbi építészeti emléke - a középkori oklevelekben többször említett kápolna - a székesegyház északi oldalán található. A kápolna első formájában egyterű körkápolna, rotunda volt, félkörívesen záródó szentéllyel. A rotunda valószínűleg a székesegyház építését megelőzően épülhetett, mivel főtengelyük iránya (tájolása) sem azonos. A kápolna egyházjogi helyzete vagy keresztelő egyház (ecclesia baptismalis), vagy királyi kápolna (capella regia) lehetett. A kápolna nevét (patrociniumát) talán Szt István 1016 és 1018 közötti bizánci szövetségével lehet összefüggésbe hozni. Ugyanis itt őrizték azt a bolgároktól közösen zsákmányolt Szent György fejereklyét, melyet Bazileosz bizánci császár első királyunknak adott a bolgárok felett aratott győzelme emlékére. A Szt György-ereklyéhez sokan zarándokoltak, búcsújáró hely lett (melyet 1401-ben maga Zsigmond király is felkeresett). A búcsújárók nagy létszáma ad magyarázatot a Szent György Kápolna küszöbkövébe vésett figyelmeztetésre: „In limine non sedeto” – Ne üljetek a küszöbre!
A 13. sz. második harmadában a rotundát lebontották és helyén a székesegyházzal most már párhuzamos tengelyű, nyolcszög alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát építettek.
A későbbiekben Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újra festette és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit a későbbi ásatás felszínre hozta. Vetésit a Szent György Kápolnában temették el, de sírját a 18. században barbár módon feldúlták. A kápolnát a 18. század során a székesegyház észak felé történő bővítésekor részben lebontották. Ugyanekkor épült a szomszédos szeminárium is, amely viszont a kápolna teljes északi oldalát semmisítette meg.
Az 1950-es években a Szent Mihály Főszékesegyház mögötti egykori Nagyszeminárium épületéből egy este a szomszédos udvarra ugráltak ki az ott lakó diákok, ahol beszakadt alattuk a talaj. Nem esett bajuk, de így megtalálták a már rég elfeledett Szent György Kápolnát.
Napjainkban a kápolna bejáratát Szent Imre herceg szobra mögött találjuk. Szent Imre, az egykori trónörökös, Szent István és Gizella gyermeke a fiatalok védőszentje. Imre herceg egyik veszprémi tartózkodása idején ezen a helyen, a Szt Györgynek „ódon és nagyon régi” veszprémi egyházában tette fogadalmát.
Szent Imre szobrát Erdey Dezső 1940-ben készítette. Az alkotó nem a szent életű bálványt ábrázolta, hanem az István király örökébe lépő erőteljes, határozott trónörököst. A szobor kifejezetten erre a helyre készült, ezért úgynevezett egy nézetű alkotás. A hátát takaró köpeny nélkülöz minden részletábrázolást. A Szent György Kápolna oldalfalán Kő Pál szobrászművész 1988-ban készített domborműve is látható. A dombormű jegyei a kora középkort is eszünkbe juttathatják. A historizáló ábrázolás illeszkedik a szintén középkori stílust hordozó székesegyházhoz.
A Szent György kápolna felújítás miatt jelenleg nem látogatható.
Bővebb információ: itt olvasható.
„Megtörtént, hogy mikor egyik éjjel titokban, csupán egyetlen szolgát magához véve imádkozni ment abba az igen ősi és ódon templomba, amit Veszprém városában Krisztus drága vértanújának, Györgynek a tiszteletére építettek, hogy ott imádságba merülve magában azt fontolgassa, milyen még kedvesebb dolgot ajánlhat fel Istennek, hirtelen nagy ragyogással világosság árasztotta el az egész templomot. Isteni hang bent a magasban így szólt: "A legkiválóbb dolog a szüzesség! Lelked és tested szüzességét kívánom tőled. Ezt ajánld fel, ebben a szándékodban tarts ki!" Ő azonban magában nem bízott, hanem mint igaz gyógyszeréhez, a kegyelemhez menekülve mondta: "Uram, Istenem! Világmindenség gondviselője és az emberi gyengeség segítője, aki a fejedelmek lelkét összetöröd, aki rettenetesnek mutatkozol a föld uralkodói előtt, teljesítsd bennem akaratodat, és a káros szenvedélyeket, amik a lélek ellen küzdenek, irgalmasságod hatalmával oltsd ki". Így hát Szent Imre ebben az órában az isteni vigasztalás igéjével megerősödött, s ezt a titkot magában megőrizte. Annak a szolgának pedig, aki ennél az isteni beszélgetésnél és máskor is legtöbbször egyedül volt jelen, könyörögve megparancsolta, hogy ezt a dolgot haláláig senkinek fel ne tárja. Ezek és erényeinek igen sok jele, amiket lelkének titkos kamrájába zárt, Szent Imrében rejtve voltak, míg végül is eltört az edény, és a kenet illata szétáradt, s mindenki felfedezte…”
Forrás: Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ
Veszprémben egy további szobra is megtalálható Szent Imrének.
A Szent Imre téren 2017-től a Lantos Györgyi által megmintázott mellszobor látható, a lakitelki Népfőiskola Alapítvány és a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány ajándékaként. Ez a szobor egy kifejezetten modern, divatosan borostás arcú férfit ábrázol. Páncélingét Anjou-liliomok díszítik. Ez ne tévesszen meg senkit: már a honfoglaláskori tarsolylemezeken is megtalálható ez a motívum, nem az Anjou időkből való.
