Szent Mihály Főszékesegyház

A várhegy leghangsúlyosabb épülete a háromhajós, két nyugati tornyos, Szentháromság téren álló Szent Mihály Főszékesegyház. A veszprémi püspökség a magyar egyházszervezés korai időszakában, 1000 körül jött létre. Amíg a püspökséget Szent István alapíthatta, addig a székesegyházat Gizella királyné kezdte építtetni. Sokáig itt állt a királynéi trónszék is.

1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte.

A templom nyugati homlokzata az oromzat két oldalán emelkedő szabadon álló, ikernyílásokkal tagolt gúlasisakos tornyokkal a városkép egyik meghatározó eleme. A neoromán kapuzat 1909-ben készült el, rajta az évszámot kronosztikon adja. A templom ezeréves múltját idézi meg a kapu ívbélletének - faragott dísze, amely a feltárt XI. századi faragványok palmettás motívumait követi. A szentély fontos képi eleme a várhegy keleti látképének, hiszen támpillérek közé fogott karcsú neogótikus ablakaival kitűnik a barokk épületegyüttesből. A templom főhajója alatt nagyszabású barokk kripta húzódik. Ide korábban jelentős egyházi személyeket és kiemelkedő polgárokat temettek.

Az aktuális heti miserendet és nyitvatartást itt tekintheti meg.

További információ itt található.

A székesegyházat – a XI. században íródott nagyobbik István-legenda szerint – Gizella királyné kezdte építtetni. A jelenleg fennálló épületbe foglaltan ennek, az 1030–1040 táján épült románkori templomnak a maradványai őrződtek meg.

A középkorban viszontagságos története volt a székesegyháznak. Csák Péter nádor hadai 1276-ban kifosztották és feldúlták, 1380-ban tűzvész pusztította az épületet. Az utóbbit követő helyreállítás során kelet felé bővítették a templomot, ekkor épült a nyújtott, sokszögzáródású, támpilléres bordás keresztboltozattal fedett gótikus szentély és a Szűz Máriának szentelt altemplom keleti része. 1552-ben a török ostrom alatt, majd 1704-ben császári ágyútűz miatt újból súlyosan megsérült az épület. Faragott köveit a várban ezután más épületek helyreállításához és építéséhez használták fel. 1723-tól kezdődően egységes barokk terv szerint, a korábbi bővítményeket elhagyva háromhajós templomként állították helyre. Gazdag barokk kifestést kaptak ekkor a hosszház új boltozatai és a fennmaradt gótikus főszentély, készítőjük feltehetően Anton Galli Bibiena itáliai festő volt. Padányi Biró Márton püspök a déli sekrestye alatti térben alakította ki sírkápolnáját.

A jelenlegi épület az 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint historizáló stílusban végzett átalakítás során alakult ki. Ekkor a meggyengült barokk boltozatokat és köpenyezett románkori tartópilléreket elbontva a hosszházat újjáépítették, a keresztházat kisebb kiugrással újonnan felépítették, a keleti, nagyrészt még gótikus formákat őrző részt kiegészítésekkel helyreállították. 1968–1973 között műemléki falkutatás és régészeti feltárás tisztázta az épület bonyolult építéstörténetének lényeges pontjait. Az 1968–1978 között végrehajtott felújítás során a feltárt XI. századi maradványok egy részét bemutatták a mellékhajók homlokzatán, a déli előcsarnokban, a déli altemplomi lejáróban és az altemplom első szakaszában. A liturgikus reform előírásait figyelembe véve ekkor átalakították a szentély berendezését.

1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte. 1996-tól itt őrzik Gizella királyné karereklyéjét, amely a legújabb felújításokat követően a Gizella Kápolnában kap majd helyet.

2005–2010 között felújították a székesegyház homlokzatát és az akkor már fél évszázada beázó tetőzetét.

Forrás: Érseki Turisztikai Központ, Veszprém

Egy négymanuálos liturgikus- és koncertorgonát építettek a megújult főszékesegyházba Homolya Dávid orgonaszakértő segítségével. A nagyorgonába beépítték az 1908-as Rieger-sípsorokból azokat, amelyek restaurálhatóak voltak.. Restaurálták továbbá az eredeti orgonaszekrényt, amelynek kiemelkedő a művészi értéke és tökéletesen illeszkedik a főszékesegyház stílusába. A további bővítményeket is ehhez igazítják anyagában, színében és mintázatában egyaránt.

Az orgona 36 tényleges regisztert tartalmaz. A hangszer összesen 12 tonnát nyom. Az orgonába 2333 darab sípot helyeztek el, a legnagyobb mérete 5.2 méter, a legkisebb pedig mindössze 3.5 milliméteres.

A hangszer megszólaltatható az orgonakarzatról, valamint egy második, mobil játszóasztal segítségével a főhajóból is.

A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház új orgonájának építésével Veszprém városa felkerült Magyarország és Európa orgonazenei térképére.

Forrás: Érseki Turisztikai Központ, Veszprém

2023. április 3-án a nagyszabású megújulás után a főszékesegyházban időkapszulát helyeztek.

Forrás: Érseki Turisztikai Központ, Veszprém

A veszprémi püspökség a magyar egyházszervezés korai időszakában, 1000 körül jött létre. Az egyházmegye védőszentjéről, a székesegyház patrocíniuma alapján Szent Mihály.

A püspökség területe a Dunántúl középső részén a Dunakanyartól a Dráváig húzódott. Az egyházmegye területén a török kor beköszöntéig mintegy 100 szerzetesi közösség működött.

Az egyházmegye útja az elmúlt több mint ezer esztendőben töretlen volt, számos kiemelkedő vezetővel.

II. János Pál pápa még 1981-ben basilica minor rangot adományozott az egyházmegye legnagyobb templomának a Szent Mihály Főszékesegyháznak, majd 1993-ban Veszprémet érsekség rangjára emelte.

Dr. Udvardy György főpásztor 2019. óta vezeti a veszprémi érsekséget.

 

Forrás: Érseki Turisztikai Központ, Veszprém