Boldog Ilona élete szorosan kapcsolódik a gyermek királylány, Szent Margit sorsához. Ilona a veszprémi domonkos kolostor apácája volt, ahol Margit is nevelkedett, miután édesapja, IV. Béla király Istennek tett ígéretét betartva az Úrnak ajánlotta lányát. A legendák szerint Ilona lelki életnek olyan magas fokára emelkedett, hogy 21 éves korában rábízták a hároméves Margit nevelését, az ő példája és szeretete tárta fel Margit előtt a lelki élet szépségeit és vezette a szentség útjára.
A fiatal királylány elköltözése után viszont Ilona továbbra is itt maradt Veszprémben, a kolostor falai közt egészen 1270-ben bekövetkező haláláig. A legendák úgy tartják, Ilona, amikor imádkozott, nem egy alkalommal a levegőbe emelkedett, máskor pedig látomásában maga Jézus Krisztus nyújtotta felé az Eucharisztiát. Ezen kívül még számos csoda fűződik a nevéhez, például az elszáradt virágok újra életre keltek a kezében, a beteg emberek pedig meggyógyultak az érintésétől. A szóbeszéd szerint, amikor elérkezett földi életének utolsó órája, maga Krisztus jött elé, hogy a boldog halhatatlanságba vezesse.
