Sarolta legendás asszony volt a magyar történelemben, mégis élete és személyisége kevesek előtt ismert. Pedig ő volt Géza fejedelem hitvese, államalapító királyunk, Szent István édesanyja, és mint oly sok másik uralkodónőnk életében, úgy az övében is fontos szerepet játszott Veszprém, a királynék városa. A legenda szerint ugyanis Koppány lázadásakor Géza fejedelem özvegye éppen Veszprémben tartózkodott. A lázadó Koppány pont ezért vette ostrom alá Veszprémet, mert Sarolta kezére pályázott, abban a reményben, hogy Saroltát nőül véve könnyebben szerezheti meg magának a fejedelemséget. Maga az, hogy Koppány ostrom alá vette Veszprémet, Veszprém történelmi jelentőségét hangsúlyozza.
Az egykori bencés szerzetes, Querfurti Brunó szerint Sarolta természete és életstílusa férjééhez, Géza fejedeleméhez hasonlított. Erős akarat, parancsolási vágy jellemezte, férfimódra lovagolt, ivott és verekedett is. Ezenfelül férjén is uralkodott, legalábbis a krónikás Brunó azt írja, hogy valójában ő tartotta kezében az ország kormányát.
Sarolta azonkívül, hogy Géza nagyfejedelem felesége és az erdélyi gyula leánya, Szent István király anyja, Anonymus krónikája szerint pedig egyben Töhötöm vezér dédunokája is volt. Születésének és halálának körülményeit viszont nem ismerjük.
Izgalmas játék a szavakkal az, hogy Anonymus szerint Saroltnak Karold nevű leánytestvére is volt, amely kifejezés a gyulák nemzetségében használatos török nyelvben fekete hölgymenyétet, a Sarolt pedig fehér menyétet jelent. Ezért ábrázolhatja például a Képes Krónika szőkének Saroltát.
